Vezetői összefoglaló

Keszthely város klímastratégiájának kidolgozására a KEHOP-1.2.1.-18-2018-00206 azonosító számú, „Keszthelyi klímastratégia kidolgozása és klímatudatosságot erősítő, szemléletformáló programok megvalósítása” című projekt keretében került sor.

A magyar kormányzat említett felhívása szerint hazánk globális és európai léptékben is különösen sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás várható hatásait tekintve, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni sérülékenység Magyarországon belül is igen nagy területi különbséget mutat. Míg a klímaváltozás mérséklése globális összefogással érhető el, addig a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – a hatások jellegének és mértékének nagymértékű területi differenciáltsága eredményeképpen – minél alacsonyabb területi szinten valósítható meg a leghatékonyabban. Kiemelten fontos ezért a helyi és a vonzáskörzeten alapuló térségi szintű klímastratégiák kidolgozása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést elősegítő helyi képességek megerősítése.

Keszthely Város Önkormányzata úgy döntött, hogy a fenti kihívásoknak való megfelelés 2030-ig szóló céljait és a megvalósítás eszközeit stratégiai dokumentumban rögzíti. A klímastratégia kidolgozói mindenek előtt a Klímabarát Települések Szövetségének „Módszertani útmutató klímastratégiák készítéséhez” kiadványában foglaltakat vették alapul. A dokumentum megállapításai, következtetései alapvetően Keszthely Város Önkormányzatának adatszolgáltatásaira, valamint az országos nyilvántartásokra (KSH települési, járási statisztikai adatbázis, ETS-nyilvántartás, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer és a Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis) támaszkodtak.

A munka első fázisát a települések éghajlatvédelmi céljait és intézkedéseit befolyásoló globális, európai és nemzeti szakpolitikai keretek, Keszthely kiinduló állapotának, adottságainak felmérése, a főbb problémakörök beazonosítása, az eddigi helyi, kapcsolódó stratégiai intézkedések összevetése, illetve a klímastratégia fejlesztési prioritásainak és irányainak megalapozása képezte. A második munkafázis a fejlesztési prioritások és irányok kijelölésére, a megvalósítás feltételrendszerének rögzítésére, a felelősök és az érintett szervezetek, intézmények együttműködési kereteinek meghatározására irányult, Keszthely város kompetens szakterületi igazgatási, gazdasági, civil és döntéshozói képviselőinek közreműködésével. A végleges szakértői változat kialakítását célirányosan szervezett workshop résztvevői is segítették. A klímastratégia elfogadására - a kisgyermekkortól a felnőttkorig terjedő klímatudatosságot erősítő, helyi szemléletformáló tevékenységekkel is összevetve - Keszthely Város Önkormányzat Képviselő-testületének állásfoglalása alapján kerülhet sor.

Keszthely önkormányzata klímastratégiájában rögzíti jövőképét, amely szerint a „város gazdag természeti értékeire, szellemi és kulturális örökségére építve, 2030-ra európai színvonalú életminőséget biztosítani képes várossá válik. Ennek záloga az országos és régiós szinten is kiemelkedő minőségű lakókörnyezet, az ezt harmonikusan kiegészítő 5 kulturális és rekreációs lehetőségek, valamint a város és vonzáskörzete számára prosperitást biztosítani képes, a település önfenntartását elősegítő modern, a körkörös gazdaság irányába fejlődő vállalkozási és szolgáltatási környezet, továbbá az emberközpontú és klímatudatos várostervezés”. Az eredményes megvalósíthatóság érdekében a klímastratégia határozott közép- és hosszútávú célokat jelöl ki és azokhoz klímastratégiai intézkedéseket és végrehajtási kereteket rendel. Mindezeket széleskörű partnerségi rendszerben valósítja meg, az erőforrások célirányos tervezésével.

Fentiek szerint Keszthely középtávú (2030) célja, hogy a klímaváltozáshoz minél jobban alkalmazkodni tudó város legyen, melyhez különösen nélkülözhetetlen:

  • az épületek energiafelhasználásának csökkentése,
  • megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezése,
  • a klímaváltozás okozta egyedi tájspecifikus értékek megőrzése,
  • fenntartható turizmus alapjainak megteremtése és
  • a klímatudatos szemléletformálás erősítése.

A hosszútávú célok (2050) fókusza Keszthely adottságaihoz és hagyományaihoz illeszkedő, a környezeti és gazdasági szempontokat figyelembe vevő fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, a környezet-, klímabarát és versenyképes termelési és szolgáltatási technikák alkalmazása.

Keszthely városa elkötelezett az éghajlatváltozás mérséklése mellett, ennek megfelelően a rendelkezésére álló eszközökkel mindent megtesz a település üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenése, a szén-dioxid elnyelő kapacitás növelése érdekében. A város 2030-ra a 2018-as bázisérték 40%-ának, míg 2050-re 1990-es bázisérték 80%- ának megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásának megtakarítását tűzi ki célul.

Keszthely önkormányzatának közép- és hosszú távú terveiben a település fejlődésére ható rendkívüli kockázatokat a lehetséges válaszokkal együtt meg kell jelenítenie. A

COVID-19 pandémia különösen aktuális módon hívja fel a figyelmet arra, hogy a rendkívüli helyzetek gazdasági, környezeti és társadalmi következményei a települések hosszú távú programjainak rögzítésére is nyilvánvalóan meghatározó befolyást gyakorolnak. A koronavírus világjárvány okozta rendkívüli helyzetre adott szakmai válaszok, prognózisok között a fenntartható energiagazdálkodással és klímaváltozással összefüggő kérdések is hangsúllyal szerepelnek. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által közreadott éves elemzések (Global Energy Review, 2020.04.30.) rámutatnak arra, hogy a hatások jelentősek: az energiaigény a 2008. évi gazdasági világválsággal összevethető módon csökken éves szinten. Az ipari és szolgáltatási szektorok teljesítményének csökkenése a széndioxid-kibocsátás jelentős mérséklését eredményezte. Ez az érték a becslések szerint meghaladhatja a 8%-ot. A szakértők lényeges, egyben releváns megállapításai között megjelenik, hogy a megújuló energiák fejlesztésében és térnyerésében töréssel nem számolnak. Az ellátási láncok és az építési munkálatokban jelentkező fenn- 6 akadások ellenére a napenergia piacon számolnak a legnagyobb időszakos növekedéssel (5%). A kutatók vizsgálják, hogy a jelentős válságok a helyi társadalmak életvitelére, a fogyasztói szokások átalakulására, a mobilitásra, a turizmusra milyen mélységű és tartósságú hatást gyakorolnak, annak érdekében is, hogy a trendeket, hosszabb távú tervezéseket a helyi programok kialakításában, megvalósításában a döntéshozók figyelembe vehessék.

Keszthely Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a klímastratégia elfogadása során a fenti körülményeket is – a mindenkori helyzetből kiindulva – szem előtt tartja. E dokumentum a kiinduló célnak megfelelően, Keszthely város klímastratégiai irányvonalát rögzíti, a konkrét helyi programokra és projektekre lebontott intézkedési tervet ennek mentén kell a későbbiekben kidolgozni, elfogadni és végrehajtani.


Projekt tartalmának bemutatása:

A projekt megvalósítása során a kötelező, önállóan támogatható tevékenység (Felhívás 3.1.1.1. pontja szerint) alapján kidolgozásra került a helyi klímastratégia Keszthely Város Önkormányzata részére.

A tervezés során a módszertan szerint kívánunk eljárni, így biztosítani fogjuk a lehető legtöbb érintett bekapcsolását a teljes folyamatba, a tervezéstől, megvalósításon át, a monitorozásig. A stratégia időtávja 2018-2030 közötti időszakra terjed ki.

II. Választható, önállóan támogatható tevékenységek (Felhívás 3.1.1.2. pontja szerint):

a). intézményi, települési illetve több településen átívelő, interaktív tematikus szemléletformálási programsorozatok szervezése és lebonyolítása: KLÍMA-PIKNIK ÉS NYÁRI GYEREKTÁBOROK ”A növények és a klíma”: Klíma-piknik az Erzsébet ligetben a résztvevők aktivizálásával. A rendezvény célja bemutatni a lakosságnak és az érdeklődő turistáknak Keszthely és környékének növényvilágát.

b) települési figyelemfelhívó akciók megvalósítása A LAKOSSÁG ÉS A VÁROSBA LÁTOGATÓ TURISTÁK MEGSZÓLÍTÁSA SZÓRÓLAPOS ISMERETTERJESZTŐ KIADVÁNYOKKAL. A konzorciumi tagok három alkalommal az évszaknak megfelelő tartalommal elkészítik a kis méretű, könnyen és gyorsan megérthető ismeretek átadó szórólapokat, amit télen és tavasszal 1000-1000 nyáron pedig 4000 példányban terítünk Keszthely leglátogatottabb helyein illetve a helyi lakosok postaládáiba.

c) HELYI SZEREPLŐK SZEMLÉLETFORMÁLÁSA, ENNEK KERETÉBEN: TÁJÉKOZTATÓ ELŐADÁSOK/WORKSHOPOK/FÓRUMOK SZERVEZÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA A projekt keretében készülő Városi Klímastratégia egyik kiemelt feladata Keszthely lakosságának környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos problémáinak minél szélesebb körben való föltérképezése, és a megfelelő válaszok, megoldások megtalálása. Ehhez a munkához elengedhetetlen a lakosság széleskörű felmérése. A workshopok keretében a lakosság különböző célcsoportjainak aktív bevonásával dolgozzuk fel a települést érintő kérdéseket, konkrét válaszokat és megoldásokat keresve a problémákra.

d) GYAKORLATORIENTÁLT ISMERETEKET ÁTADÓ, POZITÍV, A MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGEKBE INTEGRÁLHATÓ, JÓL ALKALMAZHATÓ PÉLDÁKAT KÖZVETÍTŐ TÉRSÉGI ÉS HELYI TANULMÁNYI VERSENYEK SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA FOTÓPÁLYÁZAT: A klímavédelem kérdésköréhez kapcsolódóan klímavédelmi fotópályázat általános- és középiskolás gyerekek számára. A pályázat címe: „Klímaváltozás és én”. A fotópályázathoz kapcsolódóan interaktív előadás a jelentkező iskolások körében, amelyen az érdeklődő gyerekek megismerhetik Keszthely klímavédelmi terveit és inspirációt nyerhetnek a pályázathoz. TANULMÁNYI VERSENY: „Én is számítok” környezetvédelmi vetélkedő célja, hogy a közoktatásban résztvevők megismerjék, mit tehetnek a környezetvédelem és a klímavédelem érdekében. Az elméleti és gyakorlati feladatok megoldása során olyan háttérismereteket szerezhetnek, amiket iskoláikba visszatérve továbbadhatnak társaiknak.

III. Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek (Felhívás 3.1.2.2. pontja szerint): b) A TELEPÜLÉSI PROGRAMSOROZATHOZ ÉS FIGYELEMFELKELTŐ AKCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ MÉDIAKAMPÁNYOK MEGSZERVEZÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA A klímavédelemmel kapcsolatos, Keszthely város szemléletformálását segítő sajtó- és média megjelenések.

c) ISMERETTERJESZTÉST CÉLZÓ KIADVÁNYOK KIDOLGOZÁSA, TERJESZTÉSE A rendezvényekre olyam tematikus anyag készül, mely közérthető formában felhívja a lakosság figyelmét a klímaváltozása hatásaira és a cselekvési lehetőségekre. d) a felhívás fő céljához kapcsolódó szakirányú TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK, szakmai tanulmányutak megszervezése és lebonyolítása, azokon való részvétel támogatása A szakmai programot a Nagypáli Ökofaluba és Bólyba szervezzük. Nagypáliban megismerkedhetnek a természetközeli, közösséget teremtő, fenntartható életmóddal, Bólyban pedig a megújuló energiák széleskörű hasznosításának módszereivel. e) A PROJEKTGAZDA HONLAPJÁN BELÜL A PROJEKT SZÁMÁRA ALOLDAL LÉTREHOZÁSA és annak a projekt során elkészített tartalmakkal és szervezett eseményekkel való folyamatos feltöltése, frissítése

f) TÉRSÉGI VAGY HELYI RENDEZVÉNYEKEN A KLÍMATUDATOS SZEMLÉLET FONTOSSÁGÁT NÉPSZERŰSÍTŐ KREATÍV ÉS JÁTÉKOS FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA GYERMEKEK SZÁMÁRA. A minden évben megrendezésre kerülő, nagy nézőközönséget vonzó Keszthelyi Karneválon az óvodás csoportok jelmezeikkel egy-egy ötletet, gondolatot megjelenítve vonulnak fel. A projekt mindkét évében megkeresünk 3-3 óvodát a klímaváltozással kapcsolatos öltözetek készítésére.

g) A GYAKORLATI TANULÁST ELŐSEGÍTŐ, A CÉLCSOPORT AKTIVITÁSÁRA ÉPÍTŐ, DEMONSTRÁCIÓS ELEMEKET TARTALMAZÓ ISMERETTERJESZTŐ BEMUTATÓHELY KIALAKÍTÁSA. A város Főteréről kiindulva a Balaton partjáig vezető úton helyezzük el a műalkotásokat. A legjobb alkotások kiválasztása közönségszavazással és szakmai zsűrivel történik.


DOKUMENTÁCIÓ